2012. március 28., szerda

Szivatyúkok és egyéb tavaszi nyalánkságok

Juniorom elmélyülten lapozza valamelyik barkácsáruház katalógusát. Elég nagy a postaládánk, minden belefér...Nézd, szivatyúkok! Még szivatyúkok! Mekkora szerencséje van, hogy a szülei tizensokéves gyakorlattal rendelkeznek a kreatív nyelvhasználat területén! Bezzeg az anyját, aki még annak idején sem volt néma, anno még a leendő férje sem értette.

Most, hogy közeledik a Húsvét, még aktuális is a téma, ugyanis épp a tavaszi napforduló (avagy pogány Húsvét) hagyományokat magyaráztam. "Húsvétkor hintázni kell, hogy nyáron ne harapjanak a szőnyegek"- mondtam teljes komolysággal, és oly magabiztosan, mintha készen állnék a világ összes néprajzkutató előtt levizsgázni a lett népszokásokból. Erre az egyszemélyes hallgatóságom enyhe meglepetéssel az arcán, mégis kellő tapintatossággal, próbált kérdések segítségével kideríteni a kissé zavaros kép valóságtartalmát.


- Bzzzzzz, kicsi, repülő szőnyeg, bzzzzz, nyáron sok van és harap....magyaráztam.
- Légy?
- Nééém. Szőnyeg!

Valahogy így nézhetett ki az akkori eszmecsere...szúnyogok és szőnyegek, kalauzok és kalózok egyre csak szaporodtak. Azthiszem nem hintáztam eleget. Vagy túl sokat hintáztam? 

...felmegyek megnézem, hogy mit csinál a szivatyúkok feltalálója. Szép napot!

Nincsenek megjegyzések: