2012. március 21., szerda

Sikító kobrapóz

Hogy mióta a jóga irányba fordult a tekintetem? Úgy másfél hete. Egyébként korábban is érdekelt, de csak elméletileg, addig, amíg képes könyvekben nézhettem. Azt a fajtát szerettem, amit nem nekem kellett gyakorolni...egészen mostanáig. A napokban, úgy naponta néhányszor, volt szerencsém asszisztálni a háztáji jógimnak. Gondolom újabb fejlődési szakasz vegyes testi és szellemi fejlődési csomaggal. A gyerekcsomag, természetesen, tartalmazza ingyenes szóróajándékokat felnőttek számára. Ilyen a bevezető lecke a félhaladó türelemgyakorlásban. Azt, persze, meg nem kérdeztek, hogy hol tartom a kezdő leckékkel...


De tértjük át a lényegre, vagyis a gyerekjógára. Nem tudom hogy zajlik ez másutt, de nálunk többnyire egy gyakorlatra koncentrál a kis jógi. A sikító kobrapózra. Inkább így A SIKÍTÓ KOBRAPÓZRA. Valahol olvastam, merthogy az olvasás nekem jobban megy, mint a fizikai gyakorlatozás, hogy jobb kevesebb gyakorlatokkal foglalkozni egyszerre, de azokkal alaposan. Arlen ennek nagyon is tudatában van. Mondhatnék született tehetség. De mindannyian tudjuk, hogy minden gyerek tehetséges, majd idővel lekopik róla...

A gyakorlásra javasolt időpontokkal nem vagyok tisztában, de nálunk a legalkalmasabb időpontok a következők:

1) vendégség elhagyás pillanatában (cipőhúzás és öltözés körül)
2) játszótér elhagyás pillanatában
3) bölcsi érkezés és öltözés pillanatában (ez csak hetente kétszer történik, így dupla erőkifejtést szoktunk beletenni a gyakorlatba)
4) bölcsi elhagyás pillanatában

A gyakorlat menete:

a fejet hátra dobjuk, a vállat is és sikítsuk, amennyit bírunk. Ha szeretnénk fokozni a gyakorlat hatékonyságát,  a könnyeket is kapcsoljuk be. A feljebb látható kép csak egy illusztráció és a jógi arckifejezése valódi gyakorlás közben lényegesen eltér a képen láthatóttól.

Szép napot! Megyek lelkileg felkészülök a négyes pontra...

2 megjegyzés:

Hétszínvirág írta...

Rita, nálunk a "mindjárt jövök Anya" műsör megy = még gyakorlok egy kicsit a hosszútávfutásra rövidtávas tempóban (azaz gyermekemből csak egy elmosódó csík látszik) és közben keményen készülök kerengő dervisnek (amitől én hányásközeli állapotba kerülök). Mindezt minden délután az oviból indulóban. Reggel viszont a lassú mozdulatok és mély elgondolkodások ideje van tökélyre fejlesztve (minek célja az én idegeim kötélzetté erősítése... Azt nem árulom el, hol tartunk e téren... :)

Szemkép írta...

ááá, "minnált" (mindjárd) errefelé is használnak, sőt! A reggeli meditatív állapotot "igen, értem!" kifejezéssel vegyítve és "mindjárt" refrénnel takaróval a feje fölött nálunk egy tízessel idősebb korosztály gyakorolja:)