2011. december 5., hétfő

Fjodor, eszem ágában nincs bűnhődni!

Tegnap este történt. Alig bírtam nyitva tartani a szemem, mégis nekiálltam egy bejegyzést írni. Valahogy így nézhetett ki: ngbfmn,nc cvcc c vvbvb mnbnbnbnm nm mn...

Több dolog szokott így kinézni. Robot által gyártott jelszavak, szóellenőrző szövegek, Arlen kezével gépelt üdvözlőmondatok...és az, amikor belealszok a billentyűzetbe. Kifogyott az elem. 

Ma reggel kilenckor ébredtem. Bevallom őszintén, az alvás egyik legjobb dolog a világban. Nem is tudnék választani a pörgés és az alvás közt. Mindkettőt habbal és fahéjjal kérném. Repetát is!

Mi köze ehhez Dosztojevszkijnek? Ő jutott eszembe, amikor kócosan rápillantottam az órára és láttam, hogy mai nap valahol a közepe táján kezdődik. A tennivaló listára még mindig nem néztem rá. Meg akartam írni, hogy mennyire jó érzés bűntudat nélkül pihenni...most igazán éreztem ezt.

Nagyon sok minden fontos...de idén első alvásterápia fekvésem után rájöttem, hogy ebben a fontos dolgok véget nem érő sorozatában a legjobb kipihenten játszani. Már megyek is! Szép napot!

2 megjegyzés:

Zelnice írta...

igenigen :-)

Piroska írta...

Milyen igazad van!