2011. október 8., szombat

őszi eperszüret

Szeretem a szombatokat. Olyan világos, kibontakozó, alakuló napok... Vasárnapok ellentéte. Vajon ki találta ki, hogy vasárnappal egy kalap alá tegye? Hétvége...hétvége, amely szombattal kezdődik és vasárnappal végződik.

Meglepetésemre ma szombatra ébredtem. Kicsit sietős reggeli kávéval indult. Aztán én is elindultam...busz, villamos, metró, város, busz...versek, emberek, gondolatok...

A gondolatok. Hihetetlen mennyi gondolat megfordul egy átlagos méretű, narancssárga gumival összefogott, barna hajjal fedett fejben...

Hiába kérdezel, hogy mennyi, számolás nem az erősségem. De ha az lenne, akkor sem szánnám arra a szombatot, hogy megszámoljam őket. Még a statisztikai adattár bővítés kedvéért sem. 

A zsebembe nyúltam és rábukkantam a meztelen kulcsra. Új...ruhátlan...vajon hol áll meg a busz? Írtam egy verset a kék füzetembe...leszálltam...kapu, ajtó, emberek, varrógépek...

Nos, most is megkérdezhetném, hogy miez, de változatosság kedvéért inkább most én mesélek el. Jó?

Ez a véletlen gondolatok sorozatának egy anyagi megnyilvánulása, egy kulcsruha, egy új ismeretség, egy Colette megálmodta és elkészítette epersüti...mert véletlenül megkérdeztem, MI EZ? mert véletlenül eper jutott eszébe...mert véletlenül elveszett a régi kulcstartóm, mert véletlenül pont ott volt ma, ahova könnyen eljuthatok, és véletlenül megtudtam, hogy ott lesz ma...

Nagyon örülök az élő találkozásnak, cérnafoszlány eszmecserének és epersütinek!

2 megjegyzés:

colette írta...

...és azt hiszem arról nem is esett szó, hogy nincsenek véletlenek, ennyi véletlen után:-) Váljék egészségedre ez az epersüti:-)))

Szemkép írta...

a szőrös nénikém mentse meg attól, hogy megfosszam az olvasót a tovább gondolási örömtől:-)...de bizonyára nincsenek..., vagy mégis?