2011. szeptember 11., vasárnap

Zöld paradicsom és mások álmai

Egész hétvégén érleltem a napon és megérett a zöld paradicsom! Továbbá is zöld, de már érett zöld és útra kész. Hogy hová? Hmmm, ezt még én sem tudom. Talán Hozzád, de lehet hogy Hozzád?


Mindenkinek vannak álmai. Mindenfélék. Szépek, fontosak, sürgősek...és vannak olyan álmok, amelyekhez mások segítségre is van szükség. Ilyen Adrienn álma. Szeretne boldognak látni a kisfiát, elkísérni az iskolába, de számára a közlekedés nem olyan egyszerű dolog mind sokunknak. Hiszen tolókocsihoz van kötve. De most elromlott a motoros kocsija, nem javítható és újra lenne szüksége. Bővebben Adrienn álmáról itt olvashatsz.

Mi is tehetjük azért, hogy Adrienn álma teljesüljön. Aki ezt a zölden érett paradicsomot hazaviszi megtapasztalja, hogy mi magunk vagyunk azok, akik valóra váltjuk az álmokat. Saját álmokat, közös álmokat, és amikor már tapasztalt varázslókká válunk, mások álmait is képesek vagyunk valóra váltani. Ha úgy érzed, hogy tennél, fogd a paradicsom szárát, és gyere!





Kíváncsi vagy miért zöld a paradicsom?

Még tavasszal három ládába ültettem paradicsommagot. Sárgát is, pirosat is, körte, tojás és üveggolyó formájút. Juuuj, a feketét majdnem elfelejtettem! Pedig olyan szép. Olyan színű, mintha egyenletlenül összekevertek volna piros zöld és fekete festéket.

Ezeket a finomságokat szüretelném mostanában, ha csak...hacsak az csillogó kék szempár, és azok a puha, pici ujjacskák, és az a ravasz mosoly....Valahogy úgy zajlik a folyamat: tekintet paradicsomra, tekintett mamára vagy papára, ismét paradicsomra...közben ravasz mosoly...hirtelenvillámgyorskézmozgás...és megvan a zöld trófea...zöld paradicsom.

Így ment ez egész nyáron át és megy mai napig. Gyakorlat teszi a mestert. Már nincs sok hátra. Pár héten belül az utolsó paradicsom is elhagyja a szárát. Arlenbaba meg megkapja, és pedig jogosan, zöldparadicsom villámszüretelési szakértő címét.

Nincsenek megjegyzések: