2011. szeptember 20., kedd

Mikulásdal módosult tudatálapotban

Piros traktor, mogyoró,
Piros kombájn nagyonjó,
Piros alma, markoló,
Piros autó parkoló

Ezt a verset Arlenbaba öt perccel fél öt előtt, alfa agyhullámok ringatott fejét a vállamra hajtva költött...aztán lehunyta a kék szemét, ellazította a kezét és lábát, egyre nehezebb és nehezebb lett...és egyszer csak eljött a felnőtt idő.

Felnőtt idő...az olyan, mint egy 12es karikával jelölt film 9 éves számára...20 évvel ezelőtt. Vagy olyan, mint amikor a kisiskolások felírják a táblára a hiányzó "ó" betűt...a vakáció szó végén...igen, pont olyan ízű a felnőtt idő!




És íme az aktuális helyzet: a nemnapból nemhét lett. Jóslásokba nem bocsátkozok, de vannak sejtéseim, hogy mivé alakulnak a nemhetek...általános logika...de, persze, vannak kivételek, amelyek, a közmondás szerint erősítik a szabályt. 

A szabályok ismerete nagyon fontos. Hogy miért? Számomra azért, hogy ne tartsam be....és rögtön a lelki szemeim előtt megjelennek az ijedt szempárok, JÚÚÚJ, csak ne találkozzak vele az autópályán! Nem, nem, ettől nem kell félni! Csak olyan szabályokat szegek meg, de azt rendszeresen, amelyek valami miatt hivatottak értelmetlen határokat szabni....főleg a fantáziának.

...most, hogy újraolvastam az előző mondatokat, rájöttem, nem hogy nemnapokat, már nemévtizedeket élem. És az olyan jó! Bizony jó meztelen popsival ugrálni a kanapén és nempelenkával. Jó nemvillával enni. Nemfehér blúzt nemtérdigérő fekete szoknyával hordani. Nembólogatni, ha nemértek egyet és nemkomolykodni, ha ez a szokás.

...mert, ha valamit nemelek, abból előbb-utóbb újabb igen lesz, amit újra lehet nemelni, hogy újabb...

3 megjegyzés:

RitaFoltok írta...

Nagyon tetszenek az írásaid, nem tudom nem elolvasni mégegyszer!
...és kimondod helyettem...

Szemkép írta...

Drága névtestvérem,

épp iszom a habos délutáni kávét feketekeretű képernyő társaságában és nagyon örülök, hogy ízlenek a sajátkezüleg ütött betűim:-)...köszönöm a sütit kávé mellé!

R

Zelnice írta...

:-)))