2011. szeptember 15., csütörtök

Hyperwoman ruha leadó

Ahogy reggel dörzsölöm a fáradt szememet, tekintetem a szekrényből kilógó, extra rugalmas és erős, kopás és ütés védett ruhámra akadt. Hyperwoman ruhámra...

Dehogy jelmez! Maga valójában a mindennapi ruhatáram elengedetlen része volt hosszú éveken át! Valamikor kamaszkorban varrtam saját kezűleg. Akkor még volt rá időm. Azóta csak kicsit kellett igazítani rajta. Annyira jó lett! Már ismét sikerült az útlevelemben feltüntetett nemzeti hovatartozásomra hivatkozni.

Egyébként nem véletlenül. A ruhám, értelemszerűen ott készült. Lett a szabásminta (én rajzoltam meg, de az alapmintákat innen-onnan szedtem össze). Az alapanyagok, ugye szintén helyi. Akkor még szovjet idő volt a javából, nem kószálhattam ide-oda a világban. Még szabásmintákért és anyagokért sem!


Most, miközben a képet (nehogymár zsákbamacskát áruljam) raktam fel, a mégmindig fáradt szemem fennakadt a bejegyzés címén. Freud és haverjai biztosan fognának a hasukat...hiszen azt írtam, hogy ELADÓ, de ahelyett mit látok? LEADÓ...

Jól sejtettem. Lejárt a HWk (továbbá is Hyperwoman) ideje. Már el sem lehet adni a ruhákat. Csak leadni. Mint a felesleges kilókat. 

Újabb feladat a tudú listámon: megtalálni a lakhelyközeli HW ruha gyűjtő pontot. Vagy inkább csináljak belőle egy patchwork takarót?


1 megjegyzés:

Zelnice írta...

rita, majd ha megint üzemképes leszel nézd meg a doksikat, passzol az egyikbe :-)