2011. augusztus 29., hétfő

Kiskapu a fogak között

Ma rendes akartam lenni. Augusztusra esett a fogorvossal megbeszélt kontroll. Augusztus még pár napig tart, gondoltam itt az ideje, hogy felhívjam és időpontot kérjem. Majdnem biztos voltam, hogy az időpont nem fér be a megmaradt 2.5 napba, de legalább a jó szándékom  megmutatkozik. Hiszen még augusztus van.

Reggeli kávé, legógarázsépítés, még egy kávé, csigarajzolás...után első dolgom volt hogy felhívjam a rendelőt.

...már nem dolgozik itt...válaszolt a telefon, vagyis a hölgy a telefon másik végén.

Általános iskolás korában nekem egy szikla gurult volna le a fogsorról. Hurrá! Megúsztam! Volt már valakinek dolga a szovjet fogászattal? Vérszomjas tekintetekkel? Csökkentett kapacitású és méretű aszfalt fúróval? Világos barna kartonnal? 

Az utóbbit ötödikes koromban lehúztam a lány WC-n. Azthittem ezzel véglegesen kitörlöm magamat a fogorvosok feketelistáról....

De most csupán egy kontrollról lenne szó! Nem fáj semmim.....


Egészen addig a pillanatig, amíg ezt megfogalmaztam magamnak.......és akkor bekövetkezett egészen váratlan fordulat. ....elkezdett fájni egy fogam....apránként ő lett A Fogam. A Fogam, akivel elmentünk játszótérre. A Fogam, akivel ebédet készítettünk. A Fogam, akivel Arlenbabát altattunk. És A Fogam, aki ennek az írásnak a társszerzője.

A Fogam egyáltalán nem örül, ha mással foglalkozok. Csak vele. Írni szerettem volna, de ma számomra csak egy megengedett téma van: A Fogam. Róla írom. Őt rajzolom...koronával, mert így kérte (különleges, koronázott fog akar lenni és ha így folytatja, nemsokára megélem a koronázást).

Ismét szovjet hazám jutott eszembe....kiskapuk a fogak között...

2011. augusztus 26., péntek

Bárhová

Bárhová nem egy cseh vezetéknév, csak tudod, próbálok gazdaságosan használni az olvadt energiát. De jogos, hogy tudni szeretnél, hogy "mi?", "hová?". 

Be sem fejeztem a mondatot, máris beleszólt: nem mi, hanem én! Köszönöm, de azt hiszem ez csak még jobban összezavarta titeket.

Emlékszel még a szelíd, bújós álomba kísérő Mürtyre? Ez a kis izgó-mozgó lény a testfeje. Hiszen nem mondhatom róla, hogy testvére, mert nincs vére. Tesó sem jobb, mert sót még nyomokban sem tartalmaz. Feje, viszont van és nem is akármilyen! És ha már az egy szülőtől származó lényeket test-tel kell kezdeni, akkor mondjuk, hogy a Mürtyök testfejek.

 Nááá, nehúúúz már a rááágógumit! 

Nézd! Olyan türelmetlen, mint én! Jó, jó! Ez a szeplős rosszcsont nem más mint intézetek réme és minden méretű gyerek védelmezője - bölcsibe, oviba, suliba vagy épp munkahelyre kísérő Mürty. Nem fél ő sem az igazgatói szobától, sem állásinterjútól. És ha a maminak tényleg el kell mennie dolgozni, hát ő mindig melletted lesz.

Ő az a lény, aki bárhová elkísérheti és bárhová be is engedik. Ha kell eljátssza a táskát, ha kell ülőpárnát. Ezeket a trükköket PomPomtól tanult, ő a példaképe.

 Jaj, bocsánat, szaladok is, mert nagy a csend, ilyenkor nagy meglepetés készül! Ismerős?

2011. augusztus 24., szerda

Diagnózis: kismama

Nem is tudom, hogy ez a történet konyhába, nappaliba vagy előszobába való, de kiegyezhetünk egy amerikai konyhában.

A napokban kaptam új táskát. Nagyon pirosat. Annyira pirosat, mint meggy, amikor még enyhén savanykás. Szeretem a régi táskámat, de ugyanazon a napon amikor Zita szoknyájával leültem a frissen festett, zöld padra, a táskám is bezöldült. Történetesen mellém ült a padra, ahogy ez egy rendes táska tenni szokott.

Ismét kicsit szépítettem a dolgon, hiszen, a táskám többnyire a lábamhoz szokott lefeküdni. Nekem ugyan eszembe nem jutna ledobni a földre, de kiderült, hogy tériszonyos, így hát nem akartam nagyobb traumát okozni és hagytam, hogy biztonságos talajon tartózkodjon.






















Ma reggel városba készültünk Arlenbabával. Itt az alkalom, hogy kipróbáljam az új, piros táskát! 
- Telefon? 
- Jelen!
- Mehet a pirosba!
- Pénztárca?
- Jelen!
- Mehet!
- Pelenka? Még egy?
- Jelen!
- Várjatok egy kicsit, ti most elegánsan a középső cipzáros zsebbe beszálltok a popsitörlős csomaggal együtt.
Aztán sorba jöttek a vizes palack, kiskönyv, jegyzetfüzet, napkrém... nem, napkrém kénytelen lesz itthon maradni, és csak egy pelenka jöhet, a vizes palackot jobb, ha kézben viszünk, és a könyv....

Egy-két rutinos kézmozgás és minden visszakerült a régi, zöldfoltos táskába. És még 3 darab szilva, kulcscsomó, tízdarabos BKV jegy, néhány toll, egy sapka és ki tudja még mi.

Diagnózis: kismama.
Szakvélemény: majd kinövi

PS. Egyszer majd piros táskával elmegyek a városba, valószínűleg hiányozni fog a popsitörlő csomag...

2011. augusztus 19., péntek

Makuc visszatér

az előző rész tartalmából, vagyis mi történt időközben:

adott egy távolkeleti születésű malac és kukac fia. Makuc. Időközben megnőtt és távoli Lettországba utazott, hogy vigyázzon két kislányra. A két kislány is időközben megnőtt és Makuc Magyarországra költözött, ahol óriási háztartási népszerűségre tett szert azáltal, hogy népszerűtlensége miatt készen állt felköltözni a padlásra.

Míg egy napon megálmodtam a Mürtyöt. Lelki szemeim előtt láttam az alakját, sőt, fizikai kezeimmel megrajzoltam a szabásmintát és csupán egy dolog hiányzott - az álommancs. Puha, kényelmes, kerek....

És akkor megpillantottam Makucot. Arlenbaba éppen egymásután húzta a karjára a karikákat...puha, kényelmes, kerek...

Most már tényleg csak az erős idegzetűek maradjanak a képernyőnél...

Eltelt pár óra, Arlenbaba mürtyös szempillája becsukódott. Alszik. Mélyen alszik. Makuc ébren van, figyel. Rosszat sejti...

Körülnézem, felveszem egy karikát, megtapogatom, és tényleg - puha, kényelmes, kerek...ismét körbenézek, de a kezemben valahonnan egy manikűrolló termett. Az nem lehet véletlen. Dolgom van vele. És ha már a karika is ott van, akkor mindkettővel egyszerre van dolgom. Vagy talán nekik egymással? Bizony, inkább úgy van, engem csak közvetítőnek választották.





Egy cérnácska nyissssz, még egy cérnácska nyissssz....trrrrrrr......... nyissssz......... trrrrrr......hát így készül egy karika!

Ahogy mondani szokás - a művészet áldozatokkal jár. Most Makuc karika esett áldozatul. Boncolás következtében egy egész Mürty család kezekhez jutott, hát nem fantasztikus? Makucnak csak 5 karika maradt, hát nem szomorú?

Azthiszem nézőpont kérdése...szerinted?

2011. augusztus 18., csütörtök

Répacukros karamella, strucctojáslikőr és földalati eperfagyi - éljenek a győztesek!

Drága játékosok!

Azok is, akik bátran leírták a gondolatait (virtuális vastaps!) és azok is, akik elsőre fejben játszották (újabb tapsvihar!). Véget ért a játék...most nyújts ki a kezed és markold fel első dolgot, ami a kezed ügyében akad. Megvan? Semmi sem akad kéznyújtás távolságban? Hajolj előre...megvan? Akkor jöhet a fődíj!



Nyugodtan vehetsz még egy adaggal, kettővel, hárommal vagy tizennéggyel! Marad mindenkinek! Mivel eszed? Havi beszámolóval? ceruzahegyezővel? Reggeli kávés bögrével? Vagy? Mit markoltál fel?

És most elárulok miről is szólt a játék. 

Mindjárt, mindjárt, csak megvakarom a nyakam. Tegnap éjszaka megcsípett egy szúnyog és nagyon viszket...Egyébként a viszketés ragályos, mert már a kezem is kéri egy vakarást. Ezek szerint két szúnyog volt. Vagy esetleg egy szúnyog kétszer csípett meg.

Tényleg, a játék. A játék lényege maga a megfejtés keresés volt. Nem volt helyes válasz. Volt egy alaptörténet, amit holnap az ígéretemhez híven el is mesélek, de az nem A HELYES MEGFEJTÉS. Csupán egy aspektusa, egy szemszöge, egy nézőponttól látható történése, mégpedig az enyém. Érdekes, gondolatébresztő, inspiráló....de nem helyes. Tulajdonképpen nem az a fontos, hogy mire gondolt a költő, hanem MIT MOND EZ NEKED.

Nagyon élveztem a válaszokat! Még egyszer köszönöm, hogy megosztottátok a gondolatatokat! A játék a kreativitásról szólt. Saját kreativitásunk megtapasztalásról. És egyben mások kreativitása megtapasztalásáról is. Erről nemsokára beszélgetünk őszi hulló levelek és gőzölgő tea kíséretében. Szeptemberben indul a KREAKTÍV vagy KREPASSZÍV? sorozat.

Ni, ott van egy tejszín bajuszod! Ne töröld le! Olyan jól áll!


2011. augusztus 16., kedd

Makürty JÁTÉK - 2 megoldás kerestetik!

Túl vagy már az ebéden és nehéz a hasad? Vagy épp a gyomorkorgás zavarja, hogy koncentrálj? Tartsd egy kis szünetet és nyújtóztass egy kicsit az elfáradt vagy éppen nagyon pörgő agytekervényeid! Jöjjön a játék!





















Biztos vagyok benne, hogy már ismered MÜRTYöt és MAKUCot, ugye? A játék róluk szól! Most figyelj!

Mi a kapocs Makuc és Mürty között?

Mint gyakran az életben, itt is létezik egy HELYES és egy SAJÁT - egyedi, megismételhetetlen, kreatív megfejtés. És mint még gyakrabban az életben, a helyes válaszért jár egy helyeslés, a saját válaszért, viszont, zsákbamacska.

Emlékszem, hogy az általános iskolában, sosem tudtam, hogy a tanárnő szerint mire gondol a költő. Saját gondolataimból, viszont, nem volt hiány. És miután kifejtettem, jött a zsákbamacska....vagy leszidták, vagy nagyon értékelték. Szóval a kérdés:

Mi a kapocs Makuc és Mürty között?

A válaszodat írd be a megjegyzések rovatában! A megjegyzések írásához be kell jelentkezni a bal oldalon lévő nyitott szempárok dobozban. A játék holnap, szerda 21:00 óráig tart. Csütörtökön jönn az eredményhirdetés és pénteken megtudod, hogy mi a helyes megfejtés, hiszen jön a Makuc története következő és egyben az utolsó része!

Oszd meg bátran másokkal is! Minél többen játsszák, annál izgalmasabb a játék! DE ez még csak a kezdet....     

2011. augusztus 15., hétfő

A távolkeleti Malackukac szomorú sorsa

Ugye elmúltál 18 éves? Nézd körbe. Nincs egy méteres hatókörben egy kis totyogó? Ovis? Szélkitépte fogú elsős? Nincs. Akkor elmesélek Neked mi történt a rózsaszín Malackukaccal.

Hogy elmeneküljek a felelősségtől az imént szenvedő szerkezetet használtam, pedig nem is igaz! Nem történt vele, hanem én saját kezűleg és manikűr ollóval tettem.

Még tavaly nyáron, amikor a nap ugyanolyan melegen sütött mint ma és az ég nyomokban sem tartalmazott a felhőket, Arlenbaba megörökölt egy Malackukacot. Malackukacnak neveztem el, hiszen a rózsaszín malacfej, amely után logikusan nyaknak kellene követni, hosszú kukactestként folytatódik, míg végül pöttyös farokként felkunkorodik ég felé. És ez még nem minden! A kukactesten egymásután hat hímzettvirágos karika sorakozik. Pontosabban sorakozna, ha valaki volna oly rendes és ráhúzna. 

Úgy egy évig porosodott Malackukac a játékdobozban, senki sem figyelt rá. Míg eljött egy bizonyos nap, amikor kinőtt ruhákkal együtt bekerült egy megapakkos pelenka dobozba, hogy a porvédett kartonhajóval felszálljon a padlásra.

Ez volt a pillanat, amikor Arlenbaba fogmosásból jövet észrevette a Makucot (ugye nem bánod, ha kicsit lerövidítem a nevét?). Talán az előszoba homálya, talán a frissen mosott fogai fénye tette Makucot oly vonzóvá, hogy attól a pillanattól Arlenbaba vele feküdt-vele kelt. 

Makuc trendy lett. Nem lett. Pár évig ugyan élt Lettországban, mégsem lett lett, de a népszerűsége az egekbe szökött. Arlenbaba játszott vele, Lizi is csatlakozott, így hát én sem maradhattam le a házitrendről. Így ment ez napokon át, egészen addig a pillanatig, amíg meg nem álmodtam a Mürtyöt.
 
A folytatás hamarosan következik!

2011. augusztus 11., csütörtök

Az Álomba kísérő Mürty

Úgy volt, hogy ma délután bemutatom Nektek az első Mürtyöt, ugye? Próbáltatok már úgy gépelni, hogy a gyerek ébren van mellettetek? És? 

Én is, én is! - kiáltott föl Mürty és az ölembe ült. Most ő fog írni, és ha egyszer-egyszer sikerül nekem is a billentyűre ütni, akkor az feketén-fehéren meg is fog látszani. 
 
Drága felnőtt gyerekek és fel-nem-nőtt gyerekek, valamint felnőtt felnőttek és fel-nem-nőtt felnőttek!

Itt vagyok. Mürty vagyok. Álomba kísérem kicsi és nagy gyerekeket és néha felnőtteket is. Az Álom egy olyan hely, amely tele van meglepetésekkel. Néha vidám, de néha félelmetes. Arrafelé ismerős az ismeretlen és ismeretlen az ismerős. Naná, hogy jobb, ha valaki elkísér oda!

Megsúgom Nektek, hogy a mamám úgy alszik, hogy a párnába kapaszkodik. Arlenbaba meg úgy alszik el, hogy a mamába kapaszkodik. Lizi, aki már kamaszbaba, saját kezébe kapaszkodik. És Te hogyan alszol el? 

Egy igazi Mürtynek, vagyis nekem, van egy álommancsa. Mamám okos, tudja, hogy egy kedves és puha mancsba kapaszkodni sokkal kényelmesebb és biztonságosabb, mint a párna csücskébe, vagy éppen takaró sarkába.

Reggel, amikor aludtam, mamám lefotózta a popsimat is:-)
Most már ismersz. Ki tudja, talán egyszer Téged is elkísérlek az álomba. Talán nem is egyszer...

Integetek Neked az álommanccsal! Ne félj, nincs benne álompor. Az álompor kis Mürtyök kezébe nem való - legalább azt mondták nekem a nagyok. Alszok egyet. Körbenézek, hogy mi újság odaát. Addig is szép álmokat!


Már alszik is. Hamarosan Mürty testvérei is jönnek. Helyesek mind és jó velük beszélgetni. Sokfelé járnak ők is - ki sétálni, ki a bölcsibe, ki autózni vagy nagyihoz.

Bevezetés a Mürtyölógiába

Figyelted már alvó baba szempilláit? Arlenbaba mellettem alszik el és miután becsukta a szemét, még percekig nézem a szempilláit.


Benne van a mosoly. Benne van a bizalom. Benne van a nyugalom. És még ezer kimondható és kimondhatatlant találhatunk benne.

És nem csak a Mürty mivoltát, hanem a nevét  is Arlenbaba ihlette, hiszen haslakó korában az az ő neve volt.

Látom, már nagyon kíváncsi vagy. Hol van a Mürty? Mikor jön már?

Megsúgom - alszik még. Most nem akarom zavarni. Délután, viszont, idejön és integet Neked. Integesd Neki vissza:-) Jó?

2011. augusztus 9., kedd

Áldott offlainállapot

Négy teljes nap pixelmegvonás után ismét visszatértem a virtuális világba. Azóta kevesebb gaz van a kertünkben... a napon elolvadt egy csokitortaszelet, megismerkedtem egy olyan ember arccal és hangjával, akit eddig csak a gépelt betűkből ismertem, voltam Tiszakecskén (jól hallod, nem Dunabirkán) - és aminek a legjobban örülök - született két friss Mürty, akiket nemsokára Nektek is bemutatok.


Az egész szombaton hajnalban kezdődött.
...tik, tik, tik, tiktiktik...egyszer csak hallatszott a gép hasából...megállt a kép...tiktiktik....próbálom lekapcsolni, de továbbá is csak tiktiktik....és aztán már az sem.

Mi legyen?
Szombat van.
Hívjuk a mentőket, hátha még menthető. A mentők rendes emberek: szombaton pihennek. Nekünk is azt javasolták és hétfőre beígérték magukat.

Eltelt a gondtalan hétvége és jött a hétfő. Addigra a telefonom is lemerült. Hogy megtaláljam a töltőt kitakarítottam minden potenciális rejtekhelyet. Rend lett, de a töltő továbbá sem lett meg.

Érdekes létállapot.

De immár visszatértem. Kiderült, hogy Vincs Eszter néninek felmondott a motorja. Teljes amnézia. Kezdjük tiszta lappal. A sorozat forgatókönyv fordulatokat ismerve (ezt nem tanították a filmszakon), egyszer csak, úgy a negyedik évadban - visszatérhet az emlékezete.
Úgy legyen!

Eljött a lefektetés ideje...nemsokára jövök, és a Mürtyöket is szép sorban hozom - hátha közben még többen lesznek.

Jó éjt!

2011. augusztus 4., csütörtök

De jó, hogy jöttetek!

Nem gondoltam volna, hogy egy borús csütörtöki nap annyi meglepetést rejt. Azt már mindannyian tudjuk, hogy milyen nagy varázsló egy éjszakai eső, de erre még ő sem képes.

Aztán apránként kiderült, hogy a varázslók hajnalban kelnek és virágos locsolókannával varázsszörp magokat szórnak. Aki erre járt, annak fehér apró virágos kannája volt. Köszönöm!

Reggel benéztem a kis feketekeretű ablakban, és visszanézett néhány új szempár. ...becsuktam a szemem, aztán újra kinyitottam...ott vannak, rám kacsintanak.

Sziasztok! Nagyon örülök Nektek!

Azthiszem itt az ideje bemutatkozni. Nekem képekkel - színképekkel, szóképekkel és képtelen képekkel -könnyebben megy.


Ez én volnék. Mindent megtettem, hogy valósághű környezetben ábrázoljam magam, de egy két helyen csaltam valamelyest. Például a csempe, amit János rakott le, igazából nagyon szépen van lerakva. És az ablakpárkányon nem csak ecsetek vannak, hanem teák, könyvek, jegyzetek és egy virágkaspó, amelyben a télre várva, alszik egy piros amarillis hagyma. Virtuálisan letakarítottam, hogy első látogatásnál mégis rendesnek tűnjek.

A kávés bögre, viszont valódi. Tényleg görbe. A kedvencem. Abból minden reggel iszom a fahéjas kávémat. Kérsz? Úgy szeretem, ha valakivel együtt kávézhatok!

Látóm, a betűkből kihallottál az akcentust. Jól hallod! Nyugodtan megkérdezheted, amit szeretnél! Szívesen elmondom!

Valaha ott éltem, ahol gombát szednek ősszel, hokiznak télen és a tenger nyáron egészen 19C-re melegszik fel. Voltál ma kint? Ott 1500 kilométerre északra innen ilyenek a nyarak. Hogy én hoztam ide? Nem, nem én voltam. A világon semmiért nem mondanám le a nyári napsütésről.

Megsúgom Neked, hogy nagyon jóban vagyok az alanyi és tárgyas ragozásokkal, így hát az elég szigorú nyelvtan birodalmában szabad kezet kaptam kreatív nyelvhasználatra. Nem szeretnék megsérteni őket, nyelvtannal bajlódni még kevésbé, így hát élek is vele. A nyelvhez még visszatérek, és nem is egyszer. Az a kedvenc hangszerem.

Felébredt a kiscsigám, lassan elbúcsúzok...hamarosan visszajövök...

Remélem gyakran találkozunk!

2011. augusztus 3., szerda

Tea kisfehérvirágú tavaszi bokornak

Nem tudom mi történt, nem tudom, hogyan tudnék segíteni...de főztem egy teát! Napocskás bögrébe öntöttem.

Napocska elvtársnőt megbíztam a könnyfeltakarítással. Remélem időben odaért. Nemsokára újra itt a tavasz...

2011. augusztus 1., hétfő

Konyhai próféciák III

 Az eső letelepedési engedélyhez jutott a hazánkban, nem könnyű dolog, aki valaha megpróbálkozott vele, tudja. A nyár, viszont, éjszakábra költözött, épp beadta a papírokat a bevándorlási hivatalba. Nem is tudom, hogy sok sikert kívánjak neki, vagy drukkoljak, hogy unja meg a bürokráciát és mihamarabb jöjjön vissza...

Gyerekkoromban esős időben mindig irány az erdő volt. Kis kosár, kés, kendő, gumicsizma és indulhat a gombavadászat. Azthiszem a gombaszedés még mindig nyárvégi-őszi nemzeti sportnak tekinthető arrafelé.


Ismered a szólást "nő mint a gomba"? Csalóka a mondóka! A gomba bizony nem csak úgy nő, hanem az esőtől nő. Így hát kis kerülőúton visszatértünk az esőhöz.

A NEGYEDIK FELISMERÉS - GUMICSIZMA

Nem csak a gombák nőnek és sokasodnak az esős időben...a próféták is. Éjszaka megint esett. Reggel, ahelyett, hogy kinézzek az ablakból, benéztem a számítógép ablakába, és itt-ott már ki is bújt egy-egy ifjú próféta.

Itt az idő, hogy megosszam az utolsó felismerést:

NINCS AZ A GUMICSIZMA, AMELYIKHEZ MEGÉRI RAGASZKODNI. HA TUDSZ CIPŐT KÉSZÍTENI, SOSEM FOG FÁZNI A LÁBAD. HA VALAKINEK MEGTETSZETT A PÖTTYÖS GUMICSIZMÁD, HADD HORDJA!
Nemsokára egy különkiadással jelentkezem a leendő és hétvégi próféták számára!